Subscribe to be notified for updates: RSS Feed

A dákok, géták és trákok

Home
Arany
A dákok, géták és trákok

A dákok, géták és trákok

By There are no tags 0 comments

getii_dacii_traciiMint tudni illik az öseink, a dákok, azon trák nép leszármazottjai akik még Hérodotosz szerint is “a világ egyik legnagyobb nemzete volt, az indiánok után”. Több történész is állitja, hogy a dákok, igen is trák törzsböl származnak már pedig a kaukázusi hegyekböl . (A Kaukázus egy hegyrendszer a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger között, a Kaukázusi régióban)
Vasile Parvan,  a “Géták” nevü leírásából megtudhatjuk, hogy e nép, már a Kökorszak végétöl, egészen Kr.e 1000-ig, vándoroltak a világ minden részére, elfoglalván Európa nagy részét, elérve Ázsiáig és Afrikáig.

A Balkán félsziget keleti felét, az alsó Duna völgyét és Erdélyt lakó trák nyelvü törzsekre több megkülönböztetö elnevezést használtak a görög és a római irodalomban. A görög kultúrával igen korán kapcsolatba került tulajdonképpeni trákok lakták a Balkán hegységtöl délre fekvö és Macedóniával kelet felöl határos területet, a geták a Balkán hegységtöl északra és az alsó Duna partján elterülö vidéket. A görög források az erdélyi dákokat, akik a trák nyelvü népek közül utolsónak kerültek az antik világ látókörébe, szintén getáknak nevezik, a görög forrásokból merítö római történetírók pedig gyakran önkényesen dáknak fordították a „geta” népnevet akkor is, amikor a tulajdonképpen getákról volt szó.

A Brockhaus szótár 1929 kiadásában, a dákok  elsö megnevezése gétaként található, mint Dacia lakói, majd V. Fülöp Macedinai király uralkodása idejétöl dákoknak tüntetik fel a szótárban.

A dákok által elfoglalt terület a Dnyeszte folyótól  és a  Fekete tengertöl  egészen Erdélyen túl tartott.

A dákok gazdasági élete minden jel szerint megmaradt a házi gazdálkodás és a bányászat mellett ami odáig terjedt, hogy ök voltak a legtöbb aranyból készült tárgyak tulajdonosai, egy szóval az egyik leggazdagabb nép.

Tény, hogy nem csak a mi idönkben, de még az akkori Dacia nevet viselő provincia idejében is a leggazdagabb talaj és altalaj kincseket termeltek ki.  A jelenkori Erdély Románia gazdaságilag egyik legfejlettebb része, ásványkincsekben gazdag (szén, vasérc, ólom, mangán, arany, réz, gáz, só és kén)

A dákok, már akkor éltek a lehetõséggel, amit a mai romániai föld nyújtott nekik és már abban az idõben exportálták a skandinávoknak az aranyat, ám nem csak nyers anyagként, hanem jellegzetes dáciai díszítõ tárgyakként, hátrahagyva történelmünknek a gétai stílus jellegzetességét tárgyakba foglalva.

Bibliográfia: Abrudeanu, Ion Rusu, Aurul românesc. Istoria luindin vechime până azi,  Iași, Editura Vasiliana_’98, 2009.

 

There are no comments yet, but you can be the first



Leave a Reply



Copyright © SC BERTUS SRL - Minden Jog fenntartva